Nem maradhatsz egyedül: mit jelent a kapcsolattartás joga a kórházban?
Ha valaki kórházba kerül, az egyik legnehezebb dolog, amit megél, az a kiszakadás a megszokott környezetből.
Eltávolodik a családjától, barátaitól, elveszíti a kontrollt a mindennapjai felett, és gyakran magányosnak, kiszolgáltatottnak érzi magát.
Éppen ezért az egyik legfontosabb betegjog, hogy a kapcsolattartás joga mindenkit megillet – legyen szó akár egy rövid megfigyelésről, akár hosszabb kórházi kezelésről.
Ez a jog biztosítja, hogy ne maradj elszigetelve, és a hozzád közel állókkal kapcsolatban maradhass – fizikailag, telefonon vagy online formában.
Mit jelent pontosan a kapcsolattartás joga?
A betegnek joga van arra, hogy:
– kapcsolatot tartson hozzátartozóival, barátaival,
– fogadhasson látogatókat (az intézmény szabályain belül),
– telefonon, interneten keresztül kommunikálhasson,
– és ha nem tudja önállóan intézni ezeket, segítséget kérhessen az egészségügyi személyzettől.
Ha valaki kiskorú, fogyatékossággal élő, vagy más okból kiszolgáltatott helyzetben van, akkor a kórháznak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a kapcsolattartás valóban megvalósuljon.
A látogatás nem szívesség – jog!
Sok beteg úgy gondolja, hogy a látogatás a kórház „engedélye” – pedig valójában a beteg joga.
Természetesen az intézmény szabályozhatja a látogatási rendet (pl. fertőzésveszély, intenzív osztály esetén), de nem tilthatja meg indokolatlanul.
A kapcsolattartás joga azt is jelenti, hogy:
– ha nem tudod fogadni a látogatókat (pl. műtét után), akkor is értesíthetnek rólad hozzátartozókat,
– és kérheted, hogy valaki melletted lehessen (pl. súlyos betegség, életvégi ellátás, vagy műtét előtti várakozás esetén).
A járványidőszak alatt sokan megtapasztalták, milyen nehéz, amikor ez a jog korlátozott – és mennyire fontos, hogy legalább valamilyen formában megmaradjon a kapcsolat.
Gyerekek esetén még fontosabb
Kiskorú betegek esetén a jog különösen hangsúlyos:
a szülő vagy törvényes képviselő jogosult a gyermeke mellett tartózkodni, amennyiben az ellátás körülményei ezt lehetővé teszik.
Ez nemcsak jog, hanem a gyógyulás kulcsa is.
A gyerekek biztonságérzetét a szülő jelenléte adja – nélküle a félelem, a bizonytalanság és a stressz erősebben jelentkezik, ami a gyógyulás folyamatát is lassíthatja.
Sok kórház ma már „rooming-in” (együtt bent tartózkodásos) rendszert alkalmaz, ami nemcsak jogilag, hanem emberileg is a legjobb megoldás.
Amikor korlátozható ez a jog
Bizonyos esetekben (például járványhelyzet, intenzív ellátás, fertőző osztály) a kapcsolattartás ideiglenesen korlátozható, de csak:
– indokolt esetben,
– a beteg érdekeit figyelembe véve,
– és helyettesítő megoldással (pl. videóhívás, telefonos kapcsolat) kiegészítve.
Fontos, hogy a kórház nem zárhatja el teljesen a beteget a külvilágtól.
Ha úgy érzed, a kapcsolattartás jogát indokolatlanul korlátozzák, jogod van panaszt tenni a betegjogi képviselőnél vagy az intézmény vezetésénél.
A magány hatása – miért életbevágó ez a jog
A kapcsolatok hiánya nemcsak lelkileg, hanem testileg is megviseli a beteget.
Több kutatás bizonyítja, hogy akik magányosan, elszigetelten gyógyulnak, lassabban regenerálódnak, és több komplikáció lép fel.
A hozzátartozó jelenléte viszont:
– csökkenti a szorongást,
– növeli a biztonságérzetet,
– segíti a kommunikációt az orvos és a beteg között,
– és akár a fájdalomérzetet is enyhítheti.
A kapcsolattartás tehát nemcsak érzelmi, hanem orvosi szempontból is védőfaktor.
Összefoglalás
A kapcsolattartás joga azt jelenti, hogy:
– nem maradsz egyedül, még kórházban sem,
– jogod van kapcsolatban maradni a szeretteiddel,
– és kérhetsz segítséget abban, hogy ez megvalósuljon.
Ez a jog nemcsak a kommunikációról szól, hanem az emberi kapcsolatok erejéről – mert gyógyulni sosem egyedül gyógyulunk.
További egészségügyi beavatkozásokkal, műtétekkel kapcsolatos információkért kövess be Facebookon!
